Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyarnak lenni büszke gyönyörűség 2. rész

2009.03.27

 

Amit a magyarság szellemi értékekben a világnak adott, messze kimagaslik sok nagy nemzet teljesítményei közül is. Elég ha csak a tudományban és sportban elért eredményekre gondolunk. Itt olvasható néhány idézet, hogyan vélekedtek rólunk az elmúlt századokban a világ kiemelkedő szellemiségei.

IBN RUSZTA arab lexikografus és földrajzíró 930 táján írja:
"A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak."

BÖLCS LEO bizánci császár (866-911):
"A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők."

LOTHARINGIAI REGINO apát Világkrónikájában (908) írta a magyarokról:
"A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre."

MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196):
"A magyarok becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... nem szeretik a sok beszédet."

THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (Histor. L. VII. C.8.):
"A magyarok rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a levegőt tisztelik, a földet dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette (ez a Teremtő). Neki lovat, ökröket és juhokat áldoznak, és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége".

LUITBRANDT cremonai püspök 910-ben írja, miután a magyarokkal egy éven át állandó érintkezésben volt:
"gens hungarorum videlicet christiana..." azaz "a Magyar Nemzet nyilvánvalóan keresztény".

Sankt Gallen-i Évkönyvekben (895-1060) EKKEHARD írja:
"Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak..."

GARDEZI perzsa író, 1050. körül:
"A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelők."

TYRUSI VILMOS püspök, aki feljegyezte az első kereszteshadak átvonulását, írja krónikájában:
"A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek."

PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk (1196-1204) udvarában és így írt hazánkról:
"Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat."

DANTE (1265-1321) az Árpád-házi királyok utáni trónöröklési harcoktól sújtott Magyarországra küldött üzenete:
"Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad!"

II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadal után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében:
"Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője."

JEAN LEMAIRE DE BELGES francia író 1511-ben írja:
"Magyarország a kereszténység védőbástyája."

ROBERT JOHNSON angol 1616-ban:
"Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve."

MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben:
"A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki".

MILTON (1608-1674), az Elveszett Paradicsom szerzője:
"Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn."

MONTESQIEU (1648-1755):
"A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van."

JULES MICHELET (1798-1874):
"A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása."

EDUARD SAYOUS (1842-1898):
"A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához."

G. HERRING angol, 1838-ban kiadott útirajzában írja:
"Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek."

SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879):
"A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."

R. BACKWILL angol politikai író írja 1841-ben:
"Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája."

BISMARCK német kancellár (1815-1898):
"Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik."

TH. ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon tett látogatásakor kijelentette:
"Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért."

ELISÉE RECLUS (1837-1916):
"Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában."

PAUL TOPINARD antropológus, 1881-ben kiadott első antropológiai kézikönyvében írja:
"Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termetű, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek,... anthropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak..."

HANS NORMAN 1883:
"Magyarország összes népei közül kitűnnek az igazi magyarok... jóalkatú, kemény izomzatú emberek, nemesek, mintegy márványból faragottak... szemeik tüzesek".

VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja:
"Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa."

PAYOT:
"Magyarország csodálatra méltó földrajzi egység, amelynek egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva, és nem szakíthatók el az egész sérelme nélkül."

G. FERRERO olasz történetíró (1871-?):
"Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat."

HANS KUITERT holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én jelent meg a "De Telegraaf"-ban:
"A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és - néhány palesztin számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese - az emberiség krémje."

ISAAC ASIMOV egy óvatlan pillanatban ezt mondta rólunk:
"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok ."
"...A magyarok adták az emberiségnek az internetet, a computer nyelvet, a modern repülőket, az atomfegyvereket és egyéb találmányokat... Én személy szerint nagy rokonszenvvel figyelem ezt a fajta ártatlan nacionalizmust, hisz nem akar más országokat meghódítani, nem vezet tömegsírokhoz és az ENSZ Büntető Törvényszéke elé kerülő vádakhoz. Csak arról szól, hogy hinnünk kell magunkban - még ha olykor azt gondolják is rólunk, s olykor mi magunk is akképp vélekedünk, hogy talán a Marsról jövünk."

JEAN COCTEAU (1892-1963) francia költő, festő, akrobata, zenekritikus, színész írta:
“Hommage dés poètes français aux poètes hongrois” című könyvében (11957?):
“Drága Magyarok ti csillagok az égitestek között – s mindannyian költők a tett tragikus lírája által.”

ISMAIL GALAAL (1914-1980) szomál (Afrika) költő 1962-ben arról számol be, hogy
Kelet-Afrika pusztáin tevekaravánok tábortüzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen hallottak.

És végül két nagy magyar véleménye:

ZRÍNYI MIKLÓS (1620-1664):
"Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók."

PETŐFI SÁNDOR (1823-1849):
"Európa színpadán mi is játszottunk, s nem volt a miénk a legkisebb szerep." 

VILÁGRASZÓLÓ MAGYAROK:
Bánki Donát, Jedlik Ányos, Csonka János, Ganz Ábrahám. Az ő nevüket ismerjük jól, akárcsak Kempelen Farkasét, Kodály Zoltánét, Irinyi Jánosét és Rubik Ernőét. Azt is tudjuk, hogy a Bolyaiak, Wigner Jenő, Teller Ede, Szilárd Leó és Neumann János a világ tudománytörténetének legnagyobbjai. De azt vajon tudják-e, hogy a vízóra (Somogyi Adolf), az első szemmagasságban használható kisfilmes fényképezőgép (Dulovits Jenő), a súlyfürdő (Moll Károly), a golyóstoll (Bíró László), a hologram (Gábor Dénes), a gulyáságyú (Kőszeghi-Mártony Károly), a hangosfilm (Mihály Dénes), a mikrobarázdás hanglemez (Goldmark Péter Károly), a gyorstávíró (Pollák Antal, Virág József) és az inzulintapasz (Dárdai Zoltán) mind-mind magyar találmány? Tudják-e, hogy először a világon egy magyar tudós számolta ki a Föld és a Nap közötti távolságot? Úgy hívták: Hell Miksa. És arról hallottak, hogy a számítógép, televízió, a BASIC-nyelv, az adatmentés, az autógyártás, a napenergia, a különböző űrszondák, Mars- és Holdjárók nem jöttek volna létre, ha nem lettek volna olyan kreatív és szorgalmas honfitársaink, akik kutatásaikkal, ötleteikkel segítették ezek megvalósítását?

És akkor még csak szemezgettem az Álmok álmodói – világraszóló magyarok című kiállítás két kötetben megjelentetett anyagából.

A magyarok jelen korban betöltött szerepéről a nagy szellemi vezetők így nyilatkoztak: 

A DALAI LÁMA üzenete a magyarokhoz:
"Magyarok!
Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk!
Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen, és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz- elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm."

A NEPÁLI PAPOK
2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért. Most "vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt."

A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője, TAN PAI RINPOCSE  így szólt a magyarokhoz:
"Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél!"

PIO ATYA (1887-1968):
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában, páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"

„Magyar, legyen hited és lészen országod.
Minden nemzetek közt az elsõ, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!"

Papp-Váry Elemérné: Hitvallás (Magyar hiszekegy...)

Forrás: www.arpad.org