Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rovásírás vagy székely ábécé?

2008.10.21

 

Michelangelo Naddeo olasz kutató Varga Gézától és Varga Csabától függetlenül fedezte fel, hogy az ősi, Kárpát-medencei székely ábécé minden ábécé nemtője.

A székely ábécé, mint Naddeo fogalmaz, “az összes ábécék anyja”. Továbbá sokkal alkalmasabb a magyar beszéd rögzítésére, mint a ma általunk használt úgynevezett latin ábécé, mert végtelen időkkel ezelőtt éppen az ősnyelvhez, azaz a ma magyarnak nevezett nyelvhez találták ki.

Sajnos a székely rovásírás és a székely ábécé indokolatlan összemosásával a köztudatba került egy igen káros és nyilvánvaló fogalomzavar.

"A rovásírás szó nem jelsor (ábécé) jelentésű, hanem a jelek rögzítési módjának a meghatározása sőt, nem is azt kellene mondani, hogy rovásírás, hanem ezt: róva írás. De semmiképpen sem jelenti az ábécét. De még ilyen értelemben is nyakatekert a fogalom használata. Ez azonnal kiderül, ha a „rovásírás” szót például az azonos építésű „táblárakrétávalírás” szóval vetjük össze. Mert ha van rovásírás, akkor léteznie kell táblárakrétávalírásnak is. Ha egyik humoros, mert látványosan semmitmondó, idétlen, akkor a másik is az. Még nyilvánvalóbbá válik ez, ha a „rovásírás” kaptafájára tovább gyártjuk a szavakat, s szintúgy a nyomhagyás módját adjuk meg ábécé helyett: „sírkőbevésésírás”..."

"Kedves magyarok! Valaki egyszer azt a véleményét kifejezendő találta ki a „rovásírás” szót, hogy ez nem olyan igazi, nagy és nemes jelsor, mint pl. a latin avagy az ógörög, hanem csak valami félig-meddig kivehető kaparászás. Aztán lassan átvette mindenki (a becsmérlés mindig gyorsan terjed), szépen önálló éltet kezdett élni s a helyes „székely ábécé”, „hun ábécé” avagy „szkíta ábécé” (mint ahogyan „etruszk ábécé”, „latin ábécé”) kifejezés fölé emelkedett, értelmetlen jelentése ellenére. S ez a melléfogás egyre inkább virágzik. Holott ez az akarva, akaratlanul szerencsétlenre sikeredett, üres fogalom egyértelműen becsmérlő, lefokozó tartalmú és vagy egy évszázadra teljesen mellékvágányra is futtatta a kutatást, egyben a székely ábécé magyar és nemzetközi becsületét is. Például a világ összes ábécéjét bemutató, „THE WORLD’S WITING "SYSTEMS” című, 922 oldalas műből a világ egyetlenegy valaha is volt ábécéje hiányzik csak – a székely ábécé. (New York Oxford, Oxford Universty Press, 1996., Peter T. Daniels és William Bright szerkesztésében.) Ja, ha nektek rovásírásotok van, mit akartok, mi az ábécéket gyűjtöttük egybe."

Varga Csaba szerint tehát a fogalomzavarnak ilyen romboló erejű következménye van.

"Tehát nekünk ábécénk van. Aztán írhatjuk betűinket pennával, késsel, krétával, hímezhetjük a kendőre, kirakhatjuk kavicsokból, gyöngyökből, mit számít. Írunk. Mert tudunk, mindig is írtunk.

Tehát ábécé!

Jegyezzük meg: székely ábécé.

Írjunk ismét székely ábécével. Latin ábécé helyett is székely ábécével. Nem kell ebből nagy ügyet csinálni. Neki kell látni."